Az autósok gyakran elkövetett hibája az utakon, hogy szívesen fitogtatják erőfölényüket akár gépkocsijuk színvonalából adódóan, akár vezetési stílusuk magasztalásának okán. Jó lenne azt a téves elképzelést elvetni, miszerint az utak királyának az a hím számít, aki alatt a legmenőbb sportkocsi van, és mindenkit maga mögé képes utasítani a sztrádán.

Sajnos sokszor tapasztaljuk, hogy a minőségi, elegáns autóval nem minden esetben jár együtt a kulturált magatartás és a biztonságos közlekedés. Ez leginkább azért szomorú, mert a felelőtlen manőverekkel és a nagyzoló magatartással nem csupán saját életét veszélyezteti a sofőr, hanem mindazokét, akik környezetében közlekednek.

Magyarország sajnos még igen messze van attól a közlekedési kultúrától, mely a biztonságot és a helyzetek intelligens kezelési módját állítja középpontba az utakon. A rohanó mindennapokban, a feszült várakozás során a lámpáknál még mindig nem ritka az egymásnak való beszólogatás, és annak folyamatos bizonygatása, hogy valójában ki is a jobb sofőr.

Az a tévhit is tartja magát még mindig, miszerint a női autósokkal jóval több gond adódik, mint férfitársaikkal. Alapvetően azonban elmondható, hogy a női nem empátiájánál és néha valóban jobb helyzetkezelő képességénél fogva kevésbé kerül agresszív szituációkba, s az utak császáraként önigazolást kereső jellemvonások is inkább a férfiakra jellemzőek. Természetesen általánosítani nem szabad, minden esetben egyéni intelligencia és vérmérséklet kérdése, ki, miként közlekedik az utakon.